Page 62 - biologie_VII_LM

60 KAPCSOLATTEREMTŐ ÉLETMŰKÖDÉSEK I

Az érzékelés sajátosságai a gerinceseknél

Az érzékelés nagyon fontos a gerincesek világában, mert az életben
Fogalomtár
maradáshoz szolgál információkkal.
⚫ oldalvonali szerv, bajusz, vedlés, A halak
tapetum lucidum - fényvisszaverő réteg, A halak (1. ábra) felhámja vékony, nyákot termelő mirigyekben gaz-
ultrahangos tájékozódás - echolokáció dag és pikkelyes. A csontos halaknak nincsenek szemhéjaik, sem könny-

Tudod-e, hogy? mirigyeik, látásuk fejlett, és elsősorban a közellátáshoz alkalmazkodott.
A porcos halak szeme a távollátáshoz alkalmazkodott. A hanghullámok
... A vámosok hörcsögöket használnak a vízben jobban terjednek, ezért a halaknak csak belső fülük van. A raga-
a kábítószer keresésére, mert ők akkor
is megérzik annak szagát, ha az lezárt dozó halaknál fontos a szaglás. A halakra jellemző a bonyolult felépíté-
fémedényben van. sű oldalvonali szerv, amelynek szerepe a víz áramlásának érzékelése és
... A bajuszt a bálnák éjjel és nappal is az egyensúly megtartása. Így a halak meghatározhatják az úszás irányát,
használják a plankton megtalálásához. a távolságot, a víz nyomását, vagy képesek rajokban közlekedni. Az ízér-
A rozmárok és a fókák ezek segítségével
tapogatóznak élelem után a tengerfené- zékelés az éjszakai halaknál és a víz alján élőknél (bentoszlakók) fejlet-
ken, a macska pedig éjszaka a tárgyak tebb. Az ízlelőbimbók a szájüregben, a garatban, a bajuszon, de néha a
kitapintására használja. testen és a farkon is megtalálhatók.
A kétéltűek
A szárazföldi életre való áttéréssel a változó környezeti tényezők miatt
az érzékszervek is bonyolultabbakká váltak. Szemeiket szemhéjak védik,
és a távollátáshoz alkalmazkodtak. Érzékelik a színeket és a mozgó tárgya-
kat. Megjelenik a középfül, amelyet dobhártya határol, hogy felerősítse a
hangokat. A kétéltűek (2. ábra) bőre vékony, nedves, vérerekben gazdag (a
bőrlégzéshez alkalmazkodott), és tapintó receptorokat tartalmaz.
1. ábra
A hüllők
A hüllők (3. ábra) bőrének felhámja megvastagodott és elszarusodott.
Pikkelyeket képez, amelyek megvédik a kiszáradástól. A pikkelyek szélén
receptorok találhatók, amelyek kiváló tapintást biztosítanak az állatnak.
A kígyók és a gyíkok bőrének szarurétege rendszeresen leválik (vedle-
nek). Színes-, nappali, szürkületi vagy éjszakai látással rendelkeznek, at-
2. ábra tól függően, hogy mikor aktív az állat. A kígyók nem érzékelik a levegőben
terjedő hanghullámokat (dobhártyájuk megvastagodott), de felfogják a
talaj rezgéseit. A vízi teknősök hallása fejlett, mivel a víz jól vezeti a rezgé-
seket. Ízérzékelésük gyenge, de a kígyók szaglása fejlett. Szájpadjukban
rendelkeznek egy szervvel, amely segítségével azonosítják a szagokat.
A madarak
A madarak (4. ábra) fejlett látással rendelkeznek. Szemgolyójuk moz-
3. ábra dulatlan, szemük pedig a távollátáshoz alkalmazkodott. Érzékelik a na-

gyon lassú mozgást is. Megjelenik a külső fül, amelyet a külső hallójárat
képvisel. Ennek szerepe a hanghullámok felfogása, vezetése és irányának
beazonosítása. Az ízérzékelés és a szaglás gyengébben fejlett, mint az
emlősöknél. Kivételt képeznek a ragadozó madarak. A bőr száraz (kivétel
a vízimadaraknál), tollakat (időközönként kicserélődő kontúr-, fedő- és
pehelytollak), csőrt, karmokat, sarkantyút, tarajt és áll-lebenyt képez. Hőt,
4. ábra fájdalmat, rezgést vagy a tollak helyzetét érzékelő receptorokat tartalmaz.