Page 24 - fizika_VII_LM

22 Fizikában használt matematikai modellek és fogalmak 1. FEJEZET

2. Azonos erők, különböző hatások?
Portfólió témák
⚫ Szükséged lesz: egy cérnaszálra, egy négyzet alakú kartonra, egy állványra
A tanév során alkoss egy kis a testek felfüggesztéséhez, ragasztószalagra, dinamométerre.
értelmező szótárt a tanult fizi- ⚫ Mit kell tenned?
kai mennyiségekkel. Minden fizi-
kai mennyiségre jegyezd fel: annak Rögzíts a négyzet minden sarkához egy-egy cérnahurkot. Akaszd a testet
fajtáját (skaláris vagy vektoriális), az állványra az egyik hurok segítségével, majd akaszd a dinamométert rendre
mértékegységét (a Nemzetközi Mér- a többi hurokba, és húzd függőlegesen lefelé 1N nagyságú erővel (6. ábra).
tékegység Rendszerben), mérőmű- ⚫ Mit veszel észre?
szerét (ha szükséges) és minden Ha az erő különböző pontokban hat a testre, a rá gyakorolt hatások is külön-
egyéb információt. Készíts minde-
gyik fizikai mennyiséghez egy szá- bözőek, még akkor is, ha értékük és
modra kifejező rajzot. irányításuk azonos.
⚫ Hogyan magyarázod?
Ahhoz, hogy a testre ható erőt tel-
jesen jellemezhessük, meg kell adni
a pontot is, ahol ez hat. Ezt táma-
dási pontnak (vagy támadópont-
nak) nevezzük. A fenti esetben ez 6. ábra
az a pont, ahol a dinamométert bea-
kasztottuk, hogy meghúzzuk vele a négyzetet.

7. ábra – Egy vektoriális fizikai Jegyezd meg!
mennyiség grafikus ábrázolása
► Azokat a fizikai mennyiségeket, melyeket támadóponttal, iránnyal, irá-
nyítással, számértékkel (modulusz) és mértékegységgel jellemezhetünk, vekto-
riális fizikai mennyiségnek nevezzük. Az irány és az irányítás a vektoriális fizi-
kai mennyiség irányítottságát adja meg (7. ábra).
Az erő, a sebesség és a gyorsulás vektoriális fizikai mennyiségek.
► Az azonos vektoriális fizikai mennyiségek (melyeknek azonos a mérték-
egységük) összeadhatók, de összeadásuknál figyelembe kell venni irányított-
8. ábra ságukat is, nem csak a számértéküket. A vektoriális fizikai mennyiségek össze-
adását a vektorok összetételének nevezzük.
► A vektoriális fizikai mennyiséget a betűjele fölé helyezett nyíllal jelöljük
→
→
v

(például, a sebesség jelölése , az erőé pedig ). Amikor csak a fizikai meny-

F
nyiség számértékéről és mértékegységéről beszélünk, kétféle jelölést használ-
hatunk, például:
→ m _ m _ →

F

| | = 2 vagy v = 2 és | | = 5 N vagy F = 5 N �

v

s
s
Ellenőrizd, hogy megértetted-e!
Emlékezz, milyen fizikai mennyiségeket tanultál VI. osztályban. Ezek
közül melyiknek van támadópontja, iránya, irányítása, számértéke és
9. ábra
mértékegysége?
Alkalmazd a tanultakat!
1 Mi a különbség egy test tömege és súlya között?
2 Jegyezz le minél több skaláris és vektoriális fizikai mennyiséget, amelyet a 8, 9
és 10-es ábrákkal tudsz társítani. Hasonlítsd össze az általad talált mennyisége-
10. ábra ket azokkal, amelyeket osztálytársaid találtak és beszéljétek meg a válaszaitokat.